Aratás idején is figyeljünk a tűzesetek megelőzésére!

2015. június 03. 11:49:53  nyomtatási kép

A nyári betakarítási munkák során is kiemelt figyelmet kell fordítani a szabályok betartására, hiszen tűzveszélyes tevékenységről lévén szó, egy apró figyelmetlenségből tűz keletkezhet.

Az aratási munkák során nem elég a tűzvédelmi szabályok ismerete, különösen fontos azok betartása is! A betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelmére, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmazza.

A mezőgazdasági erő- és munkagépek tűzvédelme, karbantartása

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő tűzoltókészülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle során kell meggyőződni. Ennek tervezett időpontját nyolc nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő nyolc napon belül a katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni.

Kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve kipufogó és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai szerint a mezőgazdasági munkálatokat megkezdeni csak megfelelően karbantartott, átvizsgált és a szükséges védelmi berendezésekkel, valamint a jogszabályi előírásban meghatározott tűzoltókészülék – érvényes felülvizsgálattal rendelkező és karbantartott, ép szerelvényekkel és megfelelő nyomással – járművön történő készenlétben tartásával szabad.

A betakarítási munkálatok, kazalozás, bálázás munkafolyamata sem mentes a veszélyektől, ezért az aratás megkezdése előtti gépszemlét nyolc nappal annak megtartása előtt az elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A szemlén túl a gép kezelője köteles napi szinten ellenőrizni a szikratörő, a kipufogó-vezeték műszaki állapotát. A tartalék üzemanyag és kenőanyag tárolási feltételeit egyaránt pontosan leírja az Országos Tűzvédelmi Szabályzat.

A tűzvédelmi előírások betartásával jelentősen csökkenthető a tűz kialakulásának esélye!

Az aratás tűzvédelmi szabályai

Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, és ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Védőszántást kell készíteni továbbá abban az esetben is, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani.

Kiemelten fontos, hogy a dohányzás veszélyeit a betakarítási munkálatok közben is szem előtt tartsuk, hiszen egy rosszul eloltott cigaretta, vagy egy aprócska parázs miatt hatalmas területek válhatnak a lángok martalékává. Éppen ezért a gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.

A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

A levegő védelméről szóló kormányrendelet egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható.

Amennyiben jogszabály lehetőség ad a tarló égetésére, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, és legalább 24 órával az égetés előtt a katasztrófavédelmi kirendeltségen írásban be kell jelenteni, továbbá az alábbi szabályokat be kell tartani.

A tarlót tilos minden oldalról egyszerre meggyújtani, hiszen menekülési lehetőséget kell biztosítani a vadállatok számára. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres széles védőszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni! Harminc hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető! Az égetés idején a területtől függetlenül legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani! Az égetést követően a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.

A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az előzetes bejelentés. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárás kezdeményezhető!

Az előírások figyelmen kívül hagyása, vagy az emberi gondatlanság tűz kialakulásához vezethet, ezért a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a lakosság figyelmét a fenti szabályok betartására!